Cantares de Salomão 1
Énekek éneke, mely Salamoné.
Csókoljon meg engem az õ szájának csókjaival;
A te drága kenetid jók illatozásra;
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk!
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai;
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem;
Mondd meg nékem, [te,] a kit az én lelkem szeret,
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb!
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
Szépek a te orczáid a [halántékra való] lánczokban,
Arany lánczokat csinálunk néked,
Mikor a király az õ asztalánál ül,
[Olyan] az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha,
[Mint] az Engedi szõlõiben a cziprusfürt,
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy,
Ímé, te [is] szép vagy én szerelmesem, gyönyörûséges,
A mi házainknak gerendái czédrusfák,